Bezzeg!

2009. február 23. hétfő, 19:53

Nyomtatás

életmód - Életmód-egészség

 

Szőke Judit

Bezzeg a pasikat nem! Hogy mi nem? Nemigen izgatja a túlsúlyuk.

Minden tizedik honfitársunk túlsúlyosnak érzi magát – ez a ránk vonatkozó végső konklúziója az Ipsos Csoport által végzett nemzetközi felmérésnek. Idézünk a kutatási anyagból, majd továbbgondoljuk a témát.

 

„A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek. A fiatalabbak az átlagosnál egészségesebbnek érzik magukat, így kevesebbet is tesznek a megőrzéséért, míg az idősebb korosztályokra ennek épp az ellenkezője igaz.
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszködnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket - a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően - természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.”

Túlsúlyos és/vagy kórosan elhízott – lényeges a különbség orvosi szempontból a két kategória között. Bár sokan vitatják helyességét, mégis a BMI-index az elfogadott objektív arányszám. Induljunk tehát ki ebből! BMI, azaz Body Mass Index, testtömeg-index. Ez a viszonyszám az ember magasságának és jelenlegi súlyának arányából megalkotott érték, amely ideális esetben 25. Akkor 25-ös az ember testtömeg-indexe, ha a magasságának centiméterben kifejezett értékéből kivonunk százat, és a kapott szám megegyezik a súlyával. Azaz például egy 180 centiméter magas ember testtömeg-indexe akkor lesz 25, ha súlya pontosan 80 kilogramm. Ezt nevezhetjük ideális súlynak. Ehhez képest túlsúlyosnak számít az, aki az ideális súlyától 1-16 kilogrammal tér el. Tehát már az egyetlen pluszkiló is betegségkezdetnek, vagy legalábbis rizikótényezőnek tekinthető.

Rengeteg módszert és csodagyógyszert próbálnak ki azok, akik valamilyen okból fogyni szeretnének. Pedig az alapszabály egyszerű: kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk, azaz nem szükséges lemondani a szénhidrátot tartalmazó, vagy éppen a zsíros ételekről, már az is eredményt hoz, ha az előzőleg elfogyasztott ételmennyiség felét veszi magához a fogyni kívánó. De azért nem ússzuk meg ennyivel! A mozgás (csak a test minden izmát rendszeresen átmozgató hatásos) mennyiségét pedig a duplájára kéne növelni. Ami nem csak a testsúlyt csökkenti, hanem ha rendszeres és kellően intenzív endorfinokat is felszabadít. Tehát egyszersmind teszünk lelki jólétünkért, mi több, a depresszió ellen is.