Megérthetetlen – április 16.

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Publicisztikák - Publicisztikák

Szőke Judit

A holokausztot nem lehet megérteni, mert nem tartozik a racionális történelmi események közé. Nem is az ésszerűség miatt van a holokausztnak emléknapja. Az érzelmeknek, az emberiség kollektív lelkiismeretének, az egyszerű, vétlen embereknek, az asszonyoknak, a gyerekeknek tarozunk az emlékezéssel.

 

Április 16-án arra emlékezhetünk, s legyen ez ma a mi mementónk perce is, hogy a tömeggyilkosságok hosszú sorában egyedi és különlegesen drámai, ami a zsidókkal, a cigányokkal történt. A holokauszt az európai kultúra morális szégyenfoltja, komoly, feloldhatatlan törés az emberiség történelmében.

A holokauszt és az etnikai tisztogatás egy kör átmérőjének két végén elhelyezkedő fogalom. A kör közepén pedig az ember áll, vigasztalhatatlan magányában, kiszolgáltatottságában, megsebzettségében. De míg az etnikai tisztogatás kifejezés a végrehajtás módjára koncentrál, addig a holokauszt arra világít rá, hogy annak kitervelői és elkövetői nem átlagszörnyek voltak - de áldozatai sem átlagmártírok…

A holokauszt nem egyetlen történés, hanem egy folyamat, egy folyamat végpontja, a kirekesztés és a jogfosztottság folyamatáé.

Hazánkban is példátlan volt a külső parancs teljesítése. Hiszen utasítás, kényszer szülte a magyar holokausztot is. Azért merem ezt kijelenteni, mert egy felfogás nevében, egy magát civilizáltnak tartó állam parancsára irtottak ki milliókat halálgyárakban. A pusztítás volt a cél. A kisemberek óriási többsége - és tegyük hozzá, az elit nagy része is, sokak szerencséjére, azonban igyekezett ellent állni, tagadott és dacolt, a maga szintjén megállj-t parancsolt a holokauszt őrületének.  

A holokausztban tengernyi példátlan történés van. Int a most élőknek és a majdan születőknek: egyszer megtörtént, mert megtörténhetett, de az esetnek, a nemzetiszocialista kísérletnek, mely egy egész embercsoportot azért akart kiirtani, mert létét nemkívánatosnak ítélte, egyedülállónak, történeti precedensnek kell lennie, maradni.

Hajtsuk meg fejünket a holokauszt ismert és névtelen áldozatai, megszenvedői emléke előtt! Beszéljünk őszinte szavakkal, mert azok felszabadítják az emlékezetet. S beszéljünk, beszélgessünk egyáltalán! Mindenki mindenkivel – nemzetiségre, hovatartozásra tekintet nélkül.

S ne legyünk restek közösen okulni sem! A holokauszt kapcsán három dologban mindenképp – ezek a demokratikus gondolkodás, a türelem, és az emberi méltóság tiszteletének értéke.

Hozzászólás

Név:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: