Pengeélen táncolva

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

sport - sport

Cserháti András

Megemeltem kalapom.
„Érvényesnek és eredményesnek nyilvánította a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a hatodik ferencvárosi ingatlantendert (6+2 hektáros területet foglal magában, benne az Albert Flórián Stadionnal – a szerző), és az Esplanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft. ajánlatát fogadta el” – kürtölte világgá a Nemzeti Sport 2008. február 13-án.

A Ferencváros labdarúgócsapatáért szorítók nem csak betűket és szavakat láttak ebben a néhány sorban, hanem szorgos kezeket, égig érő darukat képzeltek maguk elé, amint a kis „hangyák” építik arénájukat, az Albert Flórián Stadiont (s talán álmaikat is?)
Sőt csettintettem is főfedőm leemelése közben, hisz – a magyar futballért aggódó emberként – magam is asztalosmestereket és mérnököket képzeltem az Üllői útra.
Jöttek a teherautók, hozták a sódert, a homokot, a téglát. Apró építőkockákat, úgy, ahogy Kevin McCabe új tulajdonos tervei szerint alakulnia kellett a tökéletes összképhez.
Szállították a szebb jövőre reményt adó mozaikokat – ha már a csapat nem szállította a sikereket…
Az a brigád, amely három esztendőt senyvedett a másodosztály poklában. Kétségtelen, a vecsési és a baktalórántházi futballistákat kemény fából faragták – nagy falatnak is bizonyultak…
Ha falat nem is, engem helyreraktak az Üllői út 129. alatt (nem) látottak…
Legnagyobb sajnálatomra sem dübörgő munkagépeket, sem védősapkában, papírosokkal a kezükben intézkedő szakembereket nem láttam – pedig nagyon figyeltem! – csak két kutyát, amint – ennek bezzeg szemtanúja lehettem… – egymásra találnak.
Azt a kutya fáját! – kiáltottam föl magamban, mikor – mivel én sem akartam lemaradni –összemelegedtem egy újabb – legális – anyaggal, amitől kellőképp elkábultam.
„A győztesnek az Albert-stadiont két éven belül legalább 1,2 milliárd + áfa értékben fel kell újítani, hogy az megfeleljen a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) előírásainak is” – vehetjük elő a három hónap múlva „lejáró” papírost fiókunk mélyéről. Kilencven nap.
Ha Kevin McCabe elhívja néhány játékosát a Csengtu Blades-től (ez a kínai egylet az angol fontmilliomos ázsiai csapata (játékszere?)), s a IX. kerületbe importál pár tucat jól megtermett ausztrál legényt a Central Coast Mariners csapatától (ők is Kevin McCabe „emberei”), akkor sem sikerülne ennyi idő alatt tatarozni az ütött-kopott létesítményt. Bár nemrég 10 millió (!) forintért lepingálták a harmincöt esztendeje átadott sportlétesítmény kandelábereit és ablaktokjait, azért néhány liter Hammerite nem oldja meg egy csapásra a stadionkérdést.
De Rieb György, az FTC elnöke, a futball-zrt. igazgatóságának tagja rózsaszín szemüvegen keresztül nézte – volna… – a stadionrekonstrukciót! „Rieb György, a Népszabadság érdeklődésére – 2009. nyári kezdéssel – a munkálatok 2010-es, 2011-es befejezését prognosztizálta. Kérdésünkre, hogy ez nem túlságosan optimista terv-e, azt felelte: "Szerencsére már nem a szocializmusban vagyunk." – mindezt 2008. november 11-én nyilatkozta a jelek szerint a demokrácia egyik legnagyobb hívének szócsöve – a nyár már elmúlt, a fürdőruhát elpakoltuk, a nagy mellény viszont megmaradt…

Színe s fonákja:

„Szász
(Szász András, az angolok alapította Esplanade Real Estate vezetője – a szerző) a Nemzeti Sportnak elmondta, hogy az Üllői úti nyolchektáros területen épülő stadion, és az azt körülvevő létesítmények felépítése meghaladja a kétszázötvenmillió eurót (77 milliárd forint)… az első ütemben a huszonháromezer néző befogadására alkalmas, a FIFA által előírt szabványoknak megfelelő stadion megépítése zajlik…” – ekkor 2009. március tizedikét írtunk.
„A második ütemben a Könyves Kálmán körúti oldalon háromcsillagos, 19 000 négyzetméteres szálloda (benne sport- és rekreációs központ), valamint 72 ezer négyzetméteres szabadidő- és bevásárlóközpont építése valósul meg.” – tette hozzá Szász.
„Ha minden a terv szerint halad, akkor 2010 nyarán megkezdődik az építkezés.” – dünnyögte orra alatt az egyik kiskirályként funkcionáló Szász.
Rieb és Szász nyilatkozata között mindössze négy hónap telt el.
Mi történt ennyi idő alatt? Miért változtak meg a tervek?
Egy biztos: nem a szórakoztatóközpontban nevettetik meg a laikusokat…
Na, ne szórakozzunk már! – törhet ki a zöld-fehér fanatikusokból a négy hónapos „deficit” miatt fölgyülemlett feszültség, hisz csillagokat nem a szállodán, hanem az égen számlálhatnak, a stadiont pedig nem forgatták (A pálya a mostanihoz képest 90 fokkal el lesz forgatva. – www.pepsifoci.hu, 2009. január 2.), csak a fanatikusok szemüket, magukban mormogva, hogy „ha már az arénára nem tehetjük ki a megtelt táblát, máshova kihelyezhetnénk a sok hazugság miatt…”

Nyugodt szívvel…

Úgy, ahogy Terry Robinson lemondott (kirúgták? – hú, de csúnya, nyomdafestéket nem tűrő szócska…) a klubigazgatói székről.
Míg másfél évvel ezelőtti beiktatásakor Kevin McCabe áradozott róla, hisz véleménye szerint „Anglia egyik legtapasztaltabb, legeredményesebben működő ingatlanfejlesztője, a klubigazgatói posztot betöltő Terry Robinson harmincéves sportvezetői rutinját hozza Budapestre.”, mára megváltozott a véleménye, és úgy látta jónak, ha saját kezébe veszi az irányítást: „szerepét a jövőben én kívánom átvenni.” – közölte körülbelül egy hónapja a boss.
Kiesett az egyik alappillér. De maradt a gépezetben a legbiztosabb pontnak tetsző Berki Krisztián vezérigazgató, aki szerint „McCabe úr elismert üzletember, és nagy örömömre szolgál, hogy elvállalta az FTC Labdarúgó Zrt. elnökségét…”
A Sheffield Unitedet is birtokló McCabe minden bizonnyal ugyanolyan boldog, mint Berki, hogy a többségi tulajdonában lévő klubban szerepet vállalhat…
S természetesen felelősséget is, hisz Bajnokok Ligájával, hipermodern stadionnal, fénnyel és csillogással ámította el a száztíz esztendős klub híveit, mikor majd’ két esztendővel ezelőtt színre lépett. Ehelyett tizenegyedik helyezett, a hazai pontvadászatban sínylődő brigádot kapott a szurkolósereg.
A Ferencvárosi Torna Club labdarúgócsapatát levették a hazai focitérképről.
Úgy, mint én kalapom, miközben lehajtom fejem, s csöndben búcsúzok el a (nem létező, új) stadiontól.
Annak örülnék a legjobban, ha rám cáfolnának a ködös Albionból érkezők, s a tervek nem csak az asztalon, hanem az Üllői úton is megvalósulnának.
Ha így lesz, megemelem a kalapom a britek előtt.
De félő, hogy inkább megeszem…

 

Hozzászólás

Név:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: