Debreceni, a kispesti büszkeség

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

sport - sport

A Honvéd védője bronzérmesként tért haza Afrikából


Debreceni Andrásban furcsa érzések kavarognak. Roppant boldog az Egyiptomban megszerzett U20-as világbajnoki bronzmedáliára, viszont kesereg a Honvéd szörnyű  szereplése miatt. A „Debrő” becenévre hallgató futballistával érzelmekről, gólról és emlékekről beszélgettünk. Cserháti András interjúja.



Kezdhetjük egy kis nyelvleckével?

Persze, semmi akadálya, tanulni mindig lehet – mondta mosolyogva Debreceni András. JÓ KEZDÉS!

Hányszor hallotta a következő mondatot Egyiptomban: „Féliciter toi médiaille d’ bronze”.

Hú, bajban vagyok. Valami bronzéremmel kapcsolatos dolog lehet…

Annyit tesz: „Gratulálok a bronzéremhez.”

Á, most már értem! Az biztos, rengetegen jöttek oda hozzánk – bár inkább arabul szóltak, franciául is beszélnek néhányan.

Ha már ennyire belejöttünk: tudja, mi történt 1257 napja?

Annyit segítek, 2006. május 20-át írtunk.

Így már mindjárt más! Ekkor mutatkozhattam be a Honvédban. Életem első NB I-es meccse volt Pécsen.

Egyiptomig meg sem állt …

Egy biztos: akkor, tizenhét esztendősen nem gondoltam volna, hogy idáig eljutok. Meg sem fordult a fejemben. Bronzéremről főleg nem mertem álmodozni…

A Honduras elleni 0:3 után mi is visszahuppantunk a földre…

Senki nem számított erre. Talán tudat alatt elhittük, simán hozzuk ezt a meccset, hiszen „csak” Honduras az ellenfél… Tévedtünk, méghozzá óriásit.

Evezzünk kellemesebb vizekre! Csoportmérkőzés, Dél-Afrika a másik oldalon, Gosztonyi András lendíti jobb lábát…

Debreceni András pedig érkezik, és befejeli a labdát a hálóba! Amúgy nem volt tervben, hogy előremegyek, de úgy éreztem, ott a helyem. Simi (Simon Ádám – a szerző) zárt nekem, így nem álltam megoldhatatlan feladat előtt. 
 
Vele vagy Szabó  Jánossal jobb a „harmónia”  a védelem tengelyében?

Adriánnal már nagyon régóta ismerjük egymást, sokat futballoztunk együtt. Janival most találkoztam először, de nagyon hamar megtaláltuk az összhangot.

Egervári Sándornál ugyanúgy alapember volt, mint Sisa Tibor Honvédjában. Egyesek szerint azért játszatta a – már csak volt – kispesti mester védekező-középpályást Benjaminnal, hogy helyet szorítson Önnek hátul…

Nem hiszem, hogy erről lenne szó. Sisa Tibor érkezésekor elmondta, mindenki tiszta lappal indul. Megkaptam a lehetőséget, s úgy vélem, éltem is vele.

Miért nem jöttek az eredmények?

Ha tudnám, most nem a tabella utolsó felében tanyáznánk. Akartunk, mentünk, de hiányzott valami plusz. Szerencsénk sem volt, olyan meccseken maradtunk alul, ahol nem érdemeltünk vereséget.

Aldo Dolcetti után újra olasz trénere van a kispesti alakulatnak. Milyenek az első benyomásaid Massimo Moralesről?

Mindenképp pozitívak. Hat nyelven beszél, tiszteletet parancsoló és magabiztos volt, mikor először találkoztunk. Mindenkinek mondott egy-két biztató  szót. Véleménye szerint dinamikusabban és erőteljesebben kell futballoznunk, akkor nem lehet gond.

A pesszimistább Honvéd-fanatikusok egyre sűrűbben emlegetik 2003. május 23-át. A bizakodóbbak viszont az U20-as brigáddal vonnak párhuzamot, miszerint rossz kezdés után eredményes játék következik. Hepiend lesz?

Ezért dolgozunk. Attól nem félek, hogy kiesünk, ez a keret sokkal többre hivatott annál, minthogy a kiesés ellen harcoljon. A kupában még állunk, ott még vitézkedhetünk. Merész álmokat szövögetünk, de elsődleges szempont a bajnokság.

Hozzászólás

Név:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: