Miért ölte meg Káin Ábelt?

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

kultúra - Kultúr-kaptár

Komor Zoltán

Áldott vagy, Káin - hirdeti Bitó László nemrégiben megjelent könyvének címe. Áldott volna Káin? - futott át rögtön fejemen a gondolat, amikor először vettem kézbe a kötetet. Nem Káin volt az, aki puszta irigységből kezet emelt testvérére, Ábelre, s vonult be a köztudatba - mint az első gyilkos, kvázi minden gyilkos "ősatyja"? De igen, a Biblia szerint legalábbis, és Bitó könyve sem egy másik Káinról szól, hanem Ádám és Éva fiáról, a földművesről, akinek keze által halt meg Ábel, a pásztor. És mégis áldott ez a Káin, mert mégsem teljesen ugyanaz a Káin, akit a Biblia önző, féltékeny, gonosz ifjúként ábrázol.

 


No, de haladjunk sorjában!


1859-ben Charles Darwin angol természettudós megjelentette A fajok eredete című könyvét. Ezzel voltaképpen felállította az evolúció elméletet, és kijelentette, hogy minden élő szervezet, ideértve magát az embert is, hosszú és lassú fejlődés-folyamat eredménye. Ez természetesen felháborodást váltott ki a keresztény egyházból, hisz Darwin a természetes kiválasztódást állította Isten helyébe. 1925-ben egy John Thomas Scopes nevű amerikai biológiatanárt bíróság elé idéztek Tennessee államban, amiért az állam törvényeit megszegve az evolúciót merészelte tanítani az iskolában. A perre felfigyelt a világsajtó, és csakhamar világossá vált, hogy itt fog lezajlani a kereszténység és az evolúció közti végső ütközet. Ekkor történt, hogy William Jennings Bryan államügyész, aki kiállt a keresztény hit mellett, nem tudott felelni egy kérdésre, mely később a Biblia-szkeptikusok vesszőparipájává vált. A kérdés ekképp hangzik: Ki volt Káin felesége?


A Biblia szerint az első  emberpár Ádám és Éva, az ő elsőszülött fiuk Ábel, másodszülött fiuk pedig Káin. A történet közismert: miután Káin megölte Ábelt (irigységből - mondá a Biblia), Isten száműzte őt, de elhelyezett egy jelet homlokán, hogy senki ne támadhasson rá (?) hosszú útja során. Káin így Nód földjére jutott, ahol megismerte a feleségét, családot, majd várost alapított. Ezek szerint más embereknek is élniük kellett a Földön - nemde? A keresztények azóta persze kidolgozták a maguk koncepcióját. Körülményes, nehezen hihető válasszal álltak elő, miszerint Ádámnak és Évának ekkor már több gyermekük is volt (akiket a Biblia nem említ), miattuk kellett jelet tenni a fiú homlokára, és Káin ekkor már feleségül vette az egyik húgát, vele menekült Nód földjére. Igaz, ezt sem említi a Biblia, de nem is írta, hogy nem így volt.


A kérdést azonban ez nem zárta le, 2009-ben Bitó László kidolgozta a saját változatát. Regénye a hírhedt testvér-gyilkossággal veszi kezdetét. Nem egészen úgy történik, ahogy a Bibliában meg vagyon írva: a kiűzetés utáni időkben járunk, a serdülő Ábelt és Káint már-már az őrületbe kergeti a fellángoló szexuális vágy, amellyel szemben tehetetlenek: Az egyetlen nőnemű lény saját anyjuk, Éva, ám ő Ádám asszonya. A pásztorfiú, Ábel hamar rádöbben, mit kell tennie, azt, amit az állatoktól is látott: legyőzni apját, és megszerezni az asszonyt.


Eldönti hát, hogy végez Ádámmal, ám terve nem sikerül, mert Káin az apja segítségére kél, és a dulakodásban végül Ábel veszti életét. Ekkor érkezik az Úr, és száműzi az ifjabbik fiút messzi vidékre. Káin tehát elindul, és Nód földjén köt ki, ahol meglepetten veszi észre, hogy más emberek is élnek rajtuk kívül, ellentétben Uruk állításával. A békés, édeni környezetben végre asszonyt talál, családot alapít, ám nem hagyja nyugodni egy helybéli történet az öreg Matúzsról (Matuzsálemről), aki két csecsemőt rabolt el a nódiaktól, egy fiút és egy lányt, hogy magával vigye őket az erdőbe.


"Ateistának kell lennem?" - töprengett Bitó László könyvének megírásakor, amikor szembesült azzal, hogy története csak akkor fog helytállni, ha elveti a Bibliából ismert mindenható Isten gondolatát, és meséje emberekről fog szólni, akik maguk alakítják a sorsukat. Ha könyve csupán a Biblia állításait próbálná cáfolni, felejthető olvasmány született volna. Ezzel szemben az író jóval többet, sőt teljesen mást tett. Alkotott egy lehetséges, hihetőbb, ésszerűbb és elgondolkodtatóbb alternatívát, amelynek központi kérdése: mivé válthattunk volna, hogy alakulhatott volna másképp a sorsunk.


Ádám és Éva "megteremtése" (igazából elrablása és elszigeteltségben történő "nevelése") nem ok nélkül történt. Az öreg Matúzs, a "Teremtő" általuk akarta megteremteni az új, férfiuralom alatt működő társadalmat, amely képes lesz szembeszállni más, barbár népekkel. A nódi társadalom, amelyből maga elszökött, utópisztikus, békés közösség volt, mert nem férfiak, hanem nők irányították. Amivel azonban Matúzs nem számolt, az az eredendő női ravaszság, intelligencia, mely Évában, a könyv legemlékezetesebb alakjában ölt testet. Az erős akaratú asszonyban, akin természeténél fogván nem uralkodhat férfi. Matúzs terve elbukik, ám jóslata valósággá válik: a barbár birodalmak örökre elsöprik a nők vezette békés világot.


És hogy mi történt ezek után?


A történet Káinról, Ádámról és Éváról tovább terjedt, de torzult is. Az új nemzedékek új jelentéssel ruházták fel a legendát, szereplői  új alakok lettek: egy irigységből gyilkoló Káin és egy ártatlan Ábel példázata maradt csak fenn az utókor számára. Végleg elveszett, és a történelmi emlékezetből kilökődött az egykor már megvalósult nódi utópia. Ez persze csupán mese, de szép mese, amit igazságként is elfogadhatunk. Csupán hit kérdése, mint a Biblia esetében. De ha csak meseként gondolunk rá, az sem von le semmit az értékéből. Csakúgy, mint a Bibliáéból sem.

Hozzászólások (1)
1 2017. február 05. vasárnap, 00:45
Kedves Zoltán, én úgy tudom, hogy Káin volt Éva elsőszülött fia nem pedig Ábel.
Béla bá' szerint Káin nem Ádámtól, hanem az ördögtől való volt és Éva akkor esett teherbe, amikor a kárhozat almafája alatt az ördögi hizelkedő-felvilágosító beszéd után (nem csak almát ettek, hanem) hármasban paráználkodtak is...
Üdv: B.Kiss-Tóth László

Hozzászólás

Név:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: